A Nagy-Románia Néppárt vezető testülete egyhangúan amellett szavazott, hogy Corneliu Vadim Tudor térjen vissza a párt elnöki tisztségébe, illetve hogy a jelenlegi elnököket, Corneliu Ciontut és Anghel Stanciut zárják ki a pártból. C. V. Tudor márciusban lépett vissza az elnöki tisztségből, a párt pedig Néppártra változtatta nevét. Tudor azért mondott le, hogy pártja új elnökkel és névvel szalonképesebb legyen mind a belpolitikai piacon, mind pedig Románia esetleges csatlakozáskor. Abban reménykedtek, megtévesztik az Európai Néppártot, amelyik majd felveszi tagjai közé a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulásairól hírhedté vált pártot. Ez azonban nem sikerült, Romániában sem lett népszerűbb a párt, ezért Tudor visszakérte a vezetést. /Sz. K.: C. V. Tudor ismét elnök . Visszavedlett NRP-vé a Nagy-Románia Néppárt. = 6/ Sajtóközleményt fogalmazott meg Petru Stan Szilágy megyei szenátor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) területi elnöke. A közlemény szerint a Szilágy megyei küldöttség fenntartás nélkül támogatja Corneliu Vadim Tudor visszatérését a párt élére. A sajtóközlemény szerint a jelenlegi kormány „szélsőséges, sovén etnikai kisebbség érdekeit szolgálja ki.” A szenátor sérelmezte az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását: „a kormány a parlamenten akarja átvinni a tulajdontörvényt, hogy helyreállítsa a magyar grófok latinfundiumait Erdélyben és Moldvában, Munténiában pedig a földbirtokokat”. /(Fejér László): Dicshimnusz Vadimért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2007. szeptember 12.
A magyarság és románság közös történelmének eltorzítása és egyoldalú bemutatása súlyos hiba: a Nagy-Románia Párt egy olyan elavult, XVIII., XIX. századi szemléletmódot képvisel, amelynek nincs helye az Európai Unióban – jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szeptember 10-én a szenátusban. Verestóy Attila Petru Stan Nagy-Románia Párti politikus szenátusi felszólalásának durván magyar-, és RMDSZ ellenes kijelentéseire reagált. Petru Stan hosszasan ecsetelte az „1940-ben, Erdélyben elkövetett románellenes tisztogatások” következményeit, a nagy-romániás politikus úgy vélekedett, ma is gondot jelent a „magyar kérdés”, ugyanis az RMDSZ „nyíltan hirdeti a székelyföldi autonómiát és az etnikai szeparatizmust”, „felfordulást” idézve elő Erdélyben. Nehezményezte azt is, hogy „nemzetárulás” folytán az RMDSZ elérte többek között az önálló magyar oktatás megteremtését, az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban, a köz-igazgatásban és a magán és közösségi javak visszaszolgáltatását is. Verestóy Attila – visszautasítva a magyarellenes vádakat – leszögezte: súlyos hibának tartja a történelmi tények durva eltorzítását és azt, hogy az RMDSZ-t összefüggésbe hozzák bizonyos múltbéli sérelmekkel. /RMDSZ-válasz a magyarellenes vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
